Az cikkajánló margójára: Meg kell különböztessünk promóciós cikket és bemutató/kritikai jellegű írást. A promóció reklám, láthatjuk a Metropol újság egészségrovatában például, meg is van jelölve a keretes írás sarkában. Ha egy bemutatót olvasunk, természetes, hogy a szerző kiemeli mind a pozitívumokat, mind a negatívumokat. A most következő cikkel is ez a helyzet. A szerző dicséri, ami jó, és kritikával illeti, amin javítani kéne. A hibák fölött nem tud szótlanul elsiklani. (Megjegyzendő, hogy a szerző saját hibáit is igyekszik ugyanolyan kritikával illetni eme blogon.) Az már nem a szerző feladata, hogy a kritikából okuljon. A kritika nem a sértés, hanem a javító szándék eszköze.
A tartalomról pedig nehéz úgy írni, hogy az azonos filmsorozatról szóló cikkben minden fontos dolog már elhangzott.
Júniusi számunkban már bemutattuk a hazánkban is nagy sikert aratott dél-koreai sorozatot, A Silla királyság ékkövét. Fél év sem telt még el, és már kezünkben foghatjuk a regényváltozatot is. De miben különbözik ez a tévében látottaktól? Érdemes-e ugyanazt a történetet olvasva is átélni? Erre keressük most a választ.
Szorabol városában beköszöntött a tél. Az egyszerű nép nyugodtan aludta álmát, nem is sejtve, hogy a palotában miféle intrika zajlik épp. Nem ritka ez a királyi udvarokban: kapcsolatok, szövetségek köttetnek, majd bomlanak fel; soha nem lehet biztos az ember abban, nem csapják-e be, nem válik-e összeesküvés áldozatává. Így volt ez Sillában, a Koreai-félsziget egyik királyságában is, már a 7. században.
Történetünk elején megismerjük Mjodót és Misilt, anyát és lányát. A korabeli koreai társadalom különböző csoportjai közül ők a tevonsinthongok közé tartoznak, vagyis az a sorsuk, hogy udvarhölgyekként a királlyal háljanak. De Misil nem csak a király ágyasa: kapcsolatait kihasználva egyre magasabbra próbál törni az udvari ranglétrán. Egy hibát viszont elkövetett: beleszeretett a trónörökösbe, Tongrjun hercegbe. Ezt anyja nem veszi jó néven, hiszen végzetes következményei lehetnek annak, ha kiderül kettejük viszonya. Misil eközben pedig nem sejti, hogy Tongrjun ellenzi túlzott hatalmát, és a királynál a nő ellen lobbizik. Misil félre kell dobja érzelmeit, meg kell keményítse szívét, és csak célját kell szem előtt tartania.
[...]
A háromkötetes sorozat első részét idén októberben, az Őszi MondoConon vehették kezükbe a magyar rajongók a Vad Virágok Könyvműhely jóvoltából. A regény mindenképpen hiánypótló kiadvány, hisz a magyar piacon a koreai történelemről nemhogy szórakoztató regény, de tudományos munka is nagyon korlátozott számban kapható. A külcsínre nem lehet panaszunk, a belbeccsel viszont nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Sajnos a szöveg hemzseg a központozási hibáktól (vesszők hiányoznak mellékmondatok bevezetésénél, megszólításoknál, értelmező jelzők előtt; párbeszédek esetén nem használ a kiadvány gondolatjelet stb.), a helyesírással is sok helyütt gond van, és stílushibákkal is jócskán találkozhatunk (szóhasználati hibák, stílustévesztés). Ezekre a kisebb-nagyobb hibákra a következő két kötetnél érdemes lenne a kiadónak nagyobb figyelmet fordítania, hogy minden szempontból minőségi kiadvány juthasson az olvasókhoz.
Jó döntés volt viszont a kiadó és a fordító részéről az, hogy a koreai személy- és földrajzi neveket, fogalmakat magyaros átírással romanizálták, hisz a koreai hangkészlet a magyartól igencsak eltér, így a témában kevésbé jártas olvasó számára a magyaros átírás jobban kiolvasható, mint a tudományos (McCune-Reischauer-féle) átírás. (Az viszont kevésbé érthető, a kínai szavak esetén miért a pinyin átírást használja a kiadvány.)
[...]
A cikk folytatását keresd a Mondo decemberi számában!
)
), született 
