A Death Note-ról már sokszor és sokféleképpen olvashattatok a Mondóban. Bemutattuk az animét, a mangát, a két élőszereplős filmet, a két Relight moviet-t… Talán kissé unalmasnak tűnhet, hogy újra elővesszük a témát, de mivel novemberi számunk témája a transzcendens világ, nem mehetünk el szó nélkül A halállista túlvilágról alkotott képe, a kereszténységtől kölcsönzött motívumai, illetve filozófiai utalásai mellett.
A történetet talán már mindenki kívülről fújja: az eminens tanuló, Yagami Light egy nap egy gyilkos füzetet talál, melyet Ryuk, a halálisten ejtett az emberek világába, hogy a földi halandók életét jól megkavarva szórakozhasson egy kicsit. Light felhasználja a füzetet világmegváltó terveihez, és bűnözőket kezd gyilkolni, hogy eltörölje a gonoszságot a földről. Ez azonban szemet szúr a híres detektívnek, L-nek, aki üldözőbe veszi a Kira néven elhíresült Lightot, és megkezdődik kettejük harca. Az alapok tehát megvannak, egy jó krimire, izgalmas nyomozásra, rejtélyes halálesetekre számíthatunk – de vizsgáljuk meg, hogyan kapcsolódik a Death Note a havi témához!
A Death Note-ban hatalmas szerep jut a halálisteneknek: gondoljunk csak bele, mi minden változott volna meg a történetben, ha például Ryuk füzete nem kerül Lighthoz, ha Rem nem akarja megvédeni Misát, vagy ha Shidoh nem követeli vissza elveszett halállistáját. Ezek a lények egy földöntúli világból figyelik az embereket, feladatuk pedig a gyilkolás: így tudják fenntartani saját életüket. Ez a különösen bizarr és kopár világ, melyet a szürkeség és az unalom jellemez, mind a mangában, mind az animében valahol a valós világ fölött helyezkedik el, lakói is innen figyelik leendő áldozataikat. Érdekes megfigyelésre juthatunk, ha összevetjük a később tárgyalt motívumokat ezzel a ténnyel: bár az alkotók szívesen alkalmaznak keresztény utalásokat és mintákat a műben, mégsem a keresztény világkép jellemzi azt. Nincsen menny az égben, nincs egy isten: az emberek életét különös hatalommal bíró lények befolyásolhatják, akiket azonban nem nagyon érdekelnek a halandók. Lényegében a menny helyett a pokol található fölül, az emberek világát pedig Light szeretné egyfajta mennyországgá alakítani – mint tudjuk, nem sikerül neki.
[...]
Bűn és bűnhődés
Sokan szokták a Death Note-ot Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéhez hasonlítani. Az összefüggés a következő: Dosztojevszkij főhőse, Raszkolnyikov megöl egy nőt, majd később azzal (is) próbálja tettét magyarázni, hogy az illető senkinek nem volt hasznára, ezért nem különösebben nagy gond az, hogy a nő már nem él. Azt állítja, hogy vannak olyan emberek, akiknek megengedhető a gyilkosság. Light is hasonlóképp magyarázza tetteit: azért öl, hogy másoknak jobb legyen. Ez azonban morális kérdéseket vet fel: helyes-e ez a tett, vagy helytelen? Szintén párhuzamot vonhatunk L (és utódai) és a Raszkolnyikov után nyomozó Porfirij között: mindketten (ha Neart is beleszámítjuk, mind a hárman) úgy próbálják elkapni ellenfelüket, hogy az maga valljon, maga ismerje be tettét.
[...]
A cikk folytatását keresd a Mondo novemberi számában!
