Hejesiráss!


Ebben a cikkben valami olyanra vállalkozok, amit eddig még más nem tett (vagy legalábbis én nem tudok róla ^^’). Az internetet böngészve sokszor borzadok el a látottakon, és eszmélek rá, hogy sokan a magyar helyesírás alapjait sem tudják! Ezen a lapon megpróbálom összeszedni azokat a hibákat, amelyeket animés körökben, itt-ott fórumokon, rajongói honlapokon láttam, olvastam. Ezeket szerre kiegészítem majd a mindennapi életből vett példákkal, ha látok valami igen durvát. Remélem, sokaknak hasznukra fog válni. Jó szórakozást hozzá!

1. Az első fontos dolog, amit észrevettem, hogy sokan nem ismerik az idegen nyelvű nevek toldalékolását. Pedig ha az ember egy animés fórumon kedvenc karaktereiről ír, akkor alap lenne, hogy legalább helyesen tegye azt.
Tudniillik nem kell minden idegen nyelvű névhez kötőjellel kapcsolni a toldalékot, csak olyan esetben, ha a név néma vagy másképp ejtett betűre végződik.
Így: HELYES: Rowlinggal, Murakamit, Katsunak, Yangért
HELYTELEN: Rowling-gal, Murakami-t, Katsu-nak, Yang-ért
és HELYES: Dumas-val, Montesquieu-t, Voltaire-nek
HELYTELEN: Dumasval, Montequieut, Voltairenek
A japán nevek esetén olyankor kell kötőjelet használjunk, hogy ha az o-t う-vel (u-val) hosszítjuk, mivel ilyenkor az う (u) egy néma hang, mivel hosszú ó-ként ejtendő. Fontos! Csak Hepburn-átírásra vonatkozik ez, magyaros átírás esetén a hosszú ó betű után kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékot!
Például: HELYES: “omedetou-t mondtam” (Hepburn) vagy “omedetót mondtam” (magyaros)
HELYTELEN: “omedetout mondtam” vagy “omedetó-t mondtam”
Szintúgy fontos, hogy a -val, -vel, -vá, -vé toldalékokat a magyar kiejtés szerint kapcsoljuk a szóhoz, pl. Katherine-nel (angol) és nem Katherine-el. (A kötőjel jelen esetben természetesen a néma hang miatt szükséges.)
Amit a legtöbb helyen láttam, azok viszont nem is igazán ezek az esetek, hanem a rövid magánhangzóra végződő nevek toldalékolása. A legtöbben úgy gondolják, hogy egy olyan nevet, mint pl. Kazuo, úgy toldalékolnak, hogy Kazuo-t. Ez nem igaz. Akkor, mondanák, Kazuot. Ez sem igaz. A magyar nyelvben, bármennyire is furcsa/hülyén néz ki, az idegen nyelvű, rövid magánhangzóra végződő szavak toldalékoláskor hosszúvá válnak! Tehát a helyes alak: Kazuót.
Következésképp: HELYES: Kazuót, Narutót, Maszamunével, Szakurának, Bangdzsát, Gerlindéhez
HELYTELEN: Kazuo-t, Naruto-t, Maszamune-t, Szakura-nak, Bangdzsa-t, Gerlinde-hez

2. Egy kis nyelvhelyesség: sokan keverik az egyelőre és az egyenlőre szavakat. A két szó közti különbséget az alábbi példával tudnám a legjobban bemutatni:
Egyelőre nincs sok komment a blogon, de remélem, ez változni fog!” – ez a mondat azt jelenti, hogy jelenleg, ma, a mai állás szerint, még nincs sok komment a blogon. Megjegyzendő: az egyelőre szót használtuk! (n betű nélkül!)
Egyenlőre vágtam a tortát, amit szülinapomra kaptak.” – ez a mondat azt jelenti, hogy az ominózus tortát egyenlő szeletekre, ugyanakkorára vágtam. Az egyenlőre szót használtuk, n betűvel!
A két eset nem cserélhető fel! Két különböző, ámde – sajnos – hasonló szóról van szó.
Szintén ilyen eset a “minden nap” és a “mindennap” esete.
Minden nap 0 órakor kezdődik, és 23:59:59:59-kor ér véget.” – ebben a mondatban a napról mint időegységről beszélek, és megjegyzem, hogy az adott tény minden alanyra igaz. A különírt változatot használtuk.
Mindennap vonattal megyek iskolába, kivéve, ha Gaskó sztrájkol.” – ebben a mondatban a “mindennap” egy időhatározó. A téma “én” vagyok, nem a “nap”.

3. A “szerviz” szót rövid i-vel írjuk!

4. Németet tanulók! A Weg [e:vég] és a weg [e:veg/vek] nem ugyanaz, és nem ugyanúgy ejtjük őket! A Chef [e:séf] és a Chef [e:sef] sem összekeverendő!

5. Nem helyesírás, de ha már itt tartunk, megemlíteném: nem kell hatmillió kérdőjelet/felkiáltójelet tegyél a mondandód után, elég egy is. Jobb esetekben egy pont is elég.
Akkor térjünk ki a központozásra! Tudniillik, a mondatokban vesszőket használunk a mondat tagolására, melyeket nem szabad/nem érdemes kihagyni. Ha szörnyen utáljuk a vesszőket, gondoljunk csak a történelemből is ismert mondatra:
“A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem.”
De mit is jelent a mondat? “A királynőt megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindnyájan beleegyeztek, én nem, ellenzem.” vagy “A királynőt megölni, nem kell félnetek, jó lesz, ha mindnyájan beleegyeztek, én nem ellenzem.”? Maradjunk annyiban, hogy fontosak a vesszők.

6. Az “és” elé nem kell mindig vessző!! Két eset van itt is: az “és” mint kötőszó és az “és” felsorolásban.
Egy animés fórumon egyik illető kijavította a másikat a következő mondatért:
“Akkor mondjad magad nagynak, ha meglátod bennük az értelmet és a mondanivalót.”
Az illető így javította a mondatot: “Akkor mondjad magad nagynak, ha meglátod bennük az értelmet, és a mondanivalót.”
Nem volt igaza! Ugyanis az “értelem” és a “mondanivaló” szavak (tárgyak) a “meglátod” szónak (állítmánynak) vannak alárendelve, egyenrangúak, nem külön tagmondatok, így nem kell vessző elé.
Akkor teszünk vesszőt az “és” elé, ha például ez a mondatunk:
“Elmentem a boltba, és vettem tejet.” – itt két külön mondatot kapcsolunk egybe: “Elmentem a boltba.” és “Vettem tejet”. Így, mivel ez egy összetett mondat, az “és” elé vesszőt kell, hogy helyezzünk.

7. Az ún. -ikes igék felszólító alakját -ék-kel képezzük. Például: informálódjék, érkezzék meg, várakozzék. (Helytelen, de a mindennapi nyelvben sajnos elterjedt: informálódjon, érkezzen meg, várakozzon)

8. A “kérem” és a “remélem” szavak után általában vesszőt rakunk! Például: “Kérem, itt várakozzék!” vagy “Remélem, írtok kommenteket a blogomba!”

9. Az igekötőt az igéhez kapcsoljuk, tudniillik ezért hívjuk igekötőnek. Például: “megnézted” és nem “meg nézted”. Az utóbbi olyannyira helytelen, hogy harmadikos (ált. isk.) tananyag. (Az utóbbi mondat nem csak nektek tűnik furcsának, direkt írtam így ^^’)

10. Szintén nem helyesírás, de sokszor találkoztam vele: nem anime [e:anim - angolosan], hanem anime [e:anime - japánosan]. Az anime szó ugyanis japán. Az angol animation szót vették át a japánok, és írták át katakanára a következőképp: アニメーション, azaz animeeson [e:animéson]. Ez rövidült le így: アニメ, azaz anime [e:anime].

Egyelőre ennyi, Miyazaki-san vidám műsora ezennel véget ért. Hamarosan folytatjuk! Várom hozzászólásaitokat ;) !

FRISSÍTÉS:
11. Az igekötőt egybeírjuk a szóval, tehát:
helyes: megvan, megnézem, elmegyek
helytelen: meg van, meg nézem, el megyek

12. A ‘hirtelen’ szót rövid i-vel írjuk!

13. Nem a ‘mint’ után tesszük a vesszőt, hanem elé! (oda se mindig!)

14. A ‘mond’ szó nem ugyanaz, mint a ‘mondd’ szó. (Az egyik kijelentő, E/3., a másik felszólító, E/2.!)

Válaszok

  1. Érdekes cikk volt. Régebben egy-két felirat láttán én is elgondolkodtam, hogy kellene ilyesmiről írni, de aztán letettem róla.
    Bár bevallom őszintén az idegen nevek toldalékolásában ezek szerint nem vagyok otthon. :)
    Amúgy “A magyar helyesírás szabályai” c. könyvecske szerintem mindenkinek nyugodtan ott figyelhetne a polcán…

    Én ezekkel találkozom gyakran: muszály, végülis, mindíg :D

  2. Köszi :) Még fog bővülni :)
    Igen, a muszály-muszáj problémát is beleírhattam volna, én is szoktam látni (sajnos)…

  3. Véletlenül találtam ide (Mondoconról kerestem összefoglalót), és nagyon megörültem ennek a kis cikknek, mert (magyar szakos /egyébként japán is ^^/ lévén) én is iszonyúan ki tudok akadni, amikor olyan oldalakba botlom, ahol a magyar nyelv legalapvetőbb szabályaival sincsenek tisztában. De nem kizárólag helyesírási problémákkal lehet találkozni, hanem sokszor képtelenség értelmezni (!) a mondatokat. Elképesztő, hogy mennyire igénytelenek egyes honlapok, még arra sem figyelnek, hogy ne gépeljék félre minden második szót. Szóval hasznukra válna, ha átböngésznék a cikkedet. :)
    Viszont hadd legyek egy kicsit gonosz ^^: az -ikes igéket nemcsak E/3.-ban kéne tudni, hanem E/1.ben is (lásd első mondat: “vállalkozok” :) Bocsi! :D ).

  4. :)
    Az -ikes igéket E/1. személyben “direkt” használom rosszul, ami miatt sokan szólnak/szóltak már, de nem tudok leszokni róla ^^’


Leave a response

A válaszod: