Yi San 이산 – A korona hercege (Mondo-cikkajánló)

Yi San

Hosszas kihagyás után újra dél-koreai sorozat látható a köztévé műsorán. A Yi San – A korona hercege a nézőket a 18. századi Korea varázslatos világába repíti el, ahol a korábban vetített sorozatokhoz hasonlóan ismét megannyi összeesküvésnek és cselszövésnek lehetünk részesei.

Egy különös barátság kezdete

Három kisgyerek fiatalkori barátságából sok minden kisülhet – akár történelmet is írhatnak. Sorozatunk főhőseivel is ez esik meg. A 18. századi Koreában, Jongdzso király uralkodása idején járunk. Az erőskezű uralkodó kíméletlenül leszámol azokkal, akik megpróbálják megrengeti a királyság alapját. Még a saját fia sem kivétel: mivel az ifjú Szado koronaherceget felségárulással vádolták meg, apja étlen-szomjan bezáratta egy rizsládába. A nagypapa kegyetlensége az unokát is megviseli: Iszan, a tízéves herceg nagyon közeli kapcsolatban állt apjával, így érthető, hogy a tiltások ellenére is megpróbálja megmenteni a koronaherceget a király haragjától. Egy éjjel belopódzik az udvar azon részére, ahol édesapját fogva tartják, hogy ételt és italt csempésszen be neki. Ő még nem tudja, de ez az éjszaka meghatározó jelentőséggel fog bírni egész elkövetkezendő életében. Ekkor találkozik ugyanis két későbbi jó barátjával, Szongjonnal és Deszuval. Szongjon egy a herceggel egykorú lány, aki udvarhölgynek készül, és az ominózus éjjelen épp a királyi konyhát keresi, Deszu pedig egy fiatal eunuchtanonc, aki bácsikája elől menekül, hisz az – mint ahogy ez az eunuchoknál kötelező – kasztrálni akarja őt. A három gyerek az őrség elől bujkálva találkozik össze, és kölcsönösen segítenek egymásnak, majd megfogadják, hogy továbbra is barátok maradnak. Másnap azonban kiderül, hogy valaki járt a koronahercegnél, és megkezdődik a nyomozás. A kis herceg barátai védelmére kél, és kimenti őket a kalamajkából. A háttérben eközben a különböző politikai frakciók és csoportosulások vetélkedése zajlik. A legerősebb csoport fő célja, hogy Szado koronaherceg fiát, Iszant is ellehetetlenítsék, és hamis vádakkal elérjék, hogy kegyvesztetté váljon. Ekkor Szongjon és Deszu lesz a herceg segítségére, de mivel lelepleztek egy súlyos cselszövést, menekülniük kell.

[…]

Iszan a valóságban – konfuciánus királyok Koreában

Hasonlóan a többi k-drámához, A korona hercege is nagyban épít a valós történelmi eseményekre. Ez nemcsak abban jelenik meg, hogy a cselekmény a múltba van helyezve, hanem a főbb szereplők a valóságban is éltek, és jellemük is hasonló volt. Vegyük csak példának az idős Jongdzso királyt, aki a sorozatban a konfuciánus erényes uralkodó mintaképe. Ez a valóságban is így volt: Jongdzso és Csongdzso (Iszan uralkodói neve) idején virágzott Koreában a konfucianizmus, és ezen királyok is a konfuciánus erényeknek megfelelően politizáltak. Talán ennek köszönhető, hogy Iszant, azaz Csongdzso királyt a nép egyfajta „koreai Mátyás királynak”: a népéért síkra szálló, erényes és őszinte királynak, kiváló államférfinak tartja. A konfucianizmust más környezetben is fellelhetjük a sorozatban: a gyermek Iszan például Menciuszt olvas és a konfuciánus klasszikusokból kell vizsgázzon. Ha kicsit utánajárunk a koreai történelemnek, sok más összefüggésre is fény derülhet. Aki látta A királyi ház titkait, emlékezhet annak főhősnőjére, Dongira. Nos, az öreg Csongdzso király a valóságban nem más, mint Dongi fia, aki A királyi ház titkaiban még csak egy aranyos kisfiú volt. Azt is észrevehetjük, hogy A korona hercege már a koreai hangjelölő írás, a hangul feltalálását követően játszódik: amikor egy hangullal írt hirdetményt kifüggesztenek, a köznép rögtön elolvassa – ezzel ellentétben a kínai írásjegyekkel írtakat A Silla királyság ékkövében még nem tudták elolvasni. A kínai követek érkezése is elmaradhatatlan fordulata az ehhez hasonló k-drámáknak: itt azonban, ha ismerjük a történelmi hátteret, a követek hajviseletéről egyből megállapíthatjuk, hogy Kínában ez idő tájt a Mandzsu (Csing)-dinasztia regnált. Egyszóval, a sorozatból sok érdekességet tanulhatunk a távol-keleti történelmet illetően is.

[…]

Történelem a tévéképernyőn

A sorozatot, ahogy a Magyarországon bemutatott összes többi történelmi k-drámát is, az MBC csatorna gyártotta 2007-ben. Az eredetileg ötven részesre tervezett sorozat kimagasló nézettséggel futott hazájában: a legtöbbször harmadik, második és első helyet ért el a nézettségi versenyben, és az MBC éves díjkiosztóján több díjat is besöpört (legjobb alakítás, legjobb gyerekszínész, legjobb forgatókönyv). A korona hercege rendezőjének neve is ismerősen csenghet, hiszen ő irányította A palota ékköve és A királyi ház titkai munkálatait is, ez meg is érződik például egyes jelenetek lassú tempóján.

[…]

A cikk folytatását keresd a Mondo 2012. augusztusi számában!